Szingapúr

Utunk második állomása Szingapúr volt, amiről előzetesen annyit tudtunk, hogy nagyon jó módú és rendkívül jól mennek a dolgok ott (meg persze a történetet az amerikai turistáról, aki végigkarcolt egy autót és kapott harminc botütést), aminek pedig sarkítva nem más az oka, mint az a 300 fős politikai elit, aki autokrata rendszert kialakítva gyakorolja a hatalmat e kis városállam fölött.

Ez a 300 politikus mindegyike elit angolszász egyetemekre járt, és gyakorlatilag kézi vezérléssel irányítanak mindent. Nincs Gyurcsány Ferenc, nincs Orbán Viktor csak háromszáz közgazdász meg jogász, akit semmi más nem érdekel, csakhogy úgy működjön az országuk, ahogy a tankönyvek szerint kell.

Üzleti negyed az öbölből

És sikerült nekik. Bár csak egy napot töltöttünk itt, mégsem tudtunk felfedezni semmilyen hibát a rendszerben. Nagyon szép tiszta utcák, szegények helyett luxusmárkák, óramű pontosságú tömegközlekedési eszközök, a táblák elsődleges felirata ANGOL, utcán kocogó menedzserek, és egy olyan felhőkarcoló negyed felhúzása, amivel eddig csak Manhattanben találkoztam. Emellett néha felbukkan egy-egy gyarmati időből származó szép klasszikus épület is.

A parlament eléggé visszafogott

Az itt töltött időnket kizárólag sétálással töltöttük, plusz néhány órára beszorultunk egy plázába a trópusi eső miatt, ami mellesleg a világ egyik legdrágább hotelje alatt található. Az ország csak 150 km-re van az egyenlítőtől, így majdnem konstans a 32-33 fokos hőmérséklet, amit rendkívül élveztünk.

A szingapúri Sand Hotel

Érdekesség, hogy a köztereken ki vannak téve különböző tiltó táblák (dohányzás, szemetelés), csak abban térnek el a jól ismerttől, hogy mindegyikhez van írva egy szép szám is. Tehát mondjuk, ha átbiciklizel a híd alatt a járdán 3000 szingapúri dollár (majdnem 3000 amerikai dollár). Valamint rengeteg helyre oda van írva, hogy ha látsz ilyen, vagy olyan esetet hívd ezt a számot és jelentsd. Ez még oké is lenne, de olyan helyekre volt kiírva ahol úgy alapból nem feltételeznéd, hogy jelentgetned kellene akármit is.

Szóval nagyon tetszett mindkettőnknek az egész város, de valahogy azért nehezen tudom elképzelni az életem ilyen körülmények között. Az ilyen körülmény itt egyfelől egy tényleg tökéletes várost jelent, másfelől valamelyik gyomorszorító utópia részleges megvalósulását.

A kínai negyed, itt laktunk

A környezetvédelem még nekik sem a barátjuk