Ha valaha úgy döntesz, hogy hazádat elhagyva egy másik országban próbálsz szerencsét, akkor számítanod kell arra, hogy egy teljesen új világba csöppensz. Rengeteg új, elsőre furcsa dologgal fogsz találkozni, és csak rajtad múlik, hogy mennyire tudod ezeket feldolgozni vagy befogadni. Számomra az első két hónap telt azzal, hogy a turistákra jellemző rácsodálkozással reagáltam minden újra, ami szembejött velem az utcán. Ma már vannak napok, amikor igazán otthon érzem magam Szöulban.
Na persze aztán megnézem Woody Allen Éjféljét Párizsban és máris hiányoznak a hangulatos európai utcák, a mesés épületek, a fülbemászó zene és az otthoni emberek. Ettől eltekintve még mindig jól érzem magam.
Munkatársaim elmondása szerint ősszel három nap rossz idő és 4 nap jó váltja egymást, de nem sorrendben szerencsére. Így a hetek nagy részében szépen süt a nap és melegebb van, ám mindig számíthatunk ˝záporokra zivatarokra˝ és persze hűvösebb időre. Most egyébként különösen tetszik az ősz, nagyon szépek a fák, mindenféle színben játszanak. Mint a gyerekek, már én is gyűjtöttem pár sárga falevelet. A gesztenyeárusok is kipakoltak már minden sarokra, és a tipikus utcai ételek illatát lassan felváltja a sült gesztenye jellegzetes, a tél közeledtét jelző illata.
Ha tél akkor persze megfázás. Hát itt nem igazán van betegszabadság, eddigi kérdezősködésemkor a kollégák nem is nagyon értették mit akarok. Feltűnt, hogy ha valaki nem jött be egy délelőtt dolgozni, mondták hogy beteg és csak délután jön. Nekem sem kellett több, utánajártam, hogy mi az a csodagyógyszer, ami őket pár óra alatt rendbe tudja hozni, úgy hogy nekem rendszerint azért kell egy jó pár nap, hogy összeszedjem magam. A válasz a szuri. Tudják, hogy sokkal erősebb, és azzal is tisztában vannak, hogy ez nem feltétlenül tesz jót a szervezetüknek, hogy nem pihenik ki a betegséget, csak elnyomják a tüneteket, de inkább ez, minthogy hiányozzanak valahonnan. Ide tartozik az is, hogy rendszerint 5-6 órákat alszanak naponta. Nekem a minimum a 7 óra, de ha tehetem könnyedén elalszok 10-11 órákat is hétvégenként, és akkor is csak a bűntudat rugdal ki a takaró alól, hogy elmegy mellettem az élet. Csak hogy tovább árnyaljam a képet, Andris beszámolójára támaszkodom: neki azt mesélte egy csoporttársa, hogy gimiben délután kettőig tartott a suli, aztán kezdődtek a magánórák, este 10-11-ig. Aztán 6-kor kelés, és kezdődik minden elölről. Ezért van az, hogy sok fiatal felnőtt korában is alvászavarokkal küzd. Illetve a metrón elég nehéz olyan ülőhelyet találni a nap bármely szakában, hogy valaki ne aludna a válladra dőlve, vagy legalábbis ne hajlongna folyton rád félálomban. (Mint ahogy ezt már egy korábbi videón Andris megmutatta.)
Itt kell elgondolkodni, hogy miért hoznak ekkora áldozatokat és persze, hogy megéri e. De biztosan igen, én csak azt tudom, hogy én nem csináltam volna így, és mindezidáig nem is látom a hátrányát. (Kedves Mancim, elsősorban neked ajánlom e pár sort.)
Vannak olyan emberi, társadalmi dolgaikat, amelyeket nekünk is tiszteletben kell tartanunk. Például, hogy (ez főleg a fiataloknál szembetűnő) nincs fizikai kontaktus a párok között, vagy csak nagyon minimális, egy kézfogásra korlátozódik le. Egyik koreai barátunktól tudjuk, hogy egyszer, amikor első randin volt a barátnőjével, adott neki egy puszit és egy idősebb hölgy lépett oda hozzájuk, hogy ezt sürgősen hagyják abba. Nos ez a norma nem ugyanaz, mint amit otthon megszoktam. Nincs ezzel semmi baj, néha otthon is rá lehetne szólni egy-két emberre, hogy ugyan már gyerekek, az utcán vagytok, még ha nektek nem is tűnt fel.
Még mindig a párkapcsolathoz tartozik, hogy itt elég nagy divat az "összeöltözés", általában a nők vesznek fel sportosabb ruhákat, ezzel hasonlítva a barátjukhoz, és nem fordítva. Bár...
Azért már azt megállapítottuk, hogy igen sok a metroszexuális fiatal férfi, akik a következő jellemzőkkel írhatók le: Szűk, elegánsabb nadrágot hordanak, csini kis felsőik vannak, kézitáskájuk vagy válltáskájuk is van. Illetve a szépségápolásban sem maradnak le és általában festve van a hajuk. (A hajfestés egyébként nagyon nagy divat, szerintem az emberek nagy része, a férfiak is festetik a hajukat.)
A szépségápolási szereknek hatalmas a piaca, minden sarkon van egy egy Body Shop, vagy annak valamilyen koreai változata. A legtöbbet valószínű, hogy az arcpakolásokból adnak el, mindenhol ezek vannak kirakva a központi helyeken. Mint már írtam, ezek a termékek nemcsak a nők körében népszerűek.
A fiatalság megőrzése és az európai kinézet szintén központi téma itt, így a plasztikai sebészeti klinikáknak is van folyamatosan megrendelése. És ami talán más otthon, ez itt társadalmilag teljesen elfogadott, főleg a fiatalabb generáció körében.
Fogat is mosnak minden étkezés után. Az ebédet követően csoportosan indulunk a mosdóba fogat mosni a munkatársakkal, nagyon vicces. Ezt a szokásomat otthon is meg akarom tartani!
Még mindig társadalom: szolidárisak és összetartók. Nagyon kevés ember lakik az utcán, én eddig szinte csak az állomás környékén láttam hajléktalanokat, ugyanúgy, mint otthon a Nyugatinál vagy a Nagyállomáson.
Az öregek iránti tisztelet sok helyen megnyilvánul, például a metróban minden kocsiban 12-12 hely van nekik külön fenntartva. Hangoskodni nem illik, volt már olyan, hogy ránk szóltak, mert nevettünk és jó kedvünk volt a metrón, érthető módon csitítottak minket, az itteni szokásoktól eltérően tényleg zavaróak voltunk. Otthon senki észre sem vette volna az egészet. Itt azonban az etikai szabályokat nagyon komolyan veszik, a biciklik helyes módjáról, a csendben-levésről és egyéb dolgokról külön oktatófilmeket játszanak, amíg várunk a következő metróra.
Vannak persze olyan alapvető emberi igényeket kielégítő közszolgáltatások, amelyeket nagyon fogok hiányolni otthon ezt már most tudom. Egyik ilyen, hogy minden sarkon van mosdó, ha férfiaknak nem is, de a nőknek mindig. Másik, hogy szinte mindenhol tudsz ásványvizet inni. Nemcsak ha bemész bármilyen irodába vagy bankba, de az éttermekben is teljesen ingyen, egyszerűen alap dolog.
Végezetül: Zsuzsi és Jorge esküvője óta nem telt el hét, hogy ne hallgatnám meg. Na jó, nap. Hát ez van.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése