Végre megvan a lakásunk

Hétfőn reggel 10 perces készülődés után Pettel a nyakunkba vettük a várost, amíg Andris és Eni leadták a papírokat az egyetemen. Átváltottuk a lakbért és átvettük a lakáskulcsokat is a tulajtól. A landlady kitalálta, hogy annyira ráér, jön velünk bútorokat venni. Mondtuk neki, hogy low-budget és hogy elég a használt, mivel itt még az is drága, ha úgy vesszük, hogy az utcára kerül mind december 20.-án. Neki viszont láthatóan más elképzelése volt az olcsó-bútor fogalmáról, így 2 órás bolyongás után nem találtunk semmi olyat, ami nekünk megfizethető lett volna.

Az elmúlt napokban egyébként elég sokat rohangáltunk a dolgaink után, és ez a társaság hangulatára is rányomta a bélyegét, kissé feszültek voltunk J. Ennek ellenére mindenki tisztában van azzal, hogy e körülmények szította feszültség nem lesz tartós, csak át kell vészelnünk az indulás napjait. Tegnap végre beköltöztünk a saját kis lakásunkba, ami még elég csupasz így bútorok hiányában, ám rajta vagyunk a projekten. Tegnap a fiúk találtak az utcán két nagyon jó állapotú használt széket, illetve a matracainkat is megvettük, hogy legyen min aludnunk. (Az igazság az, hogy erre az estére még volt hotelfoglalásunk, ám úgy döntöttünk, hogy ha már megvan a lakásunk, ami tiszta és igényes, akkor nem fogunk ottmaradni, ahol 4 napja nem volt takarítás és a törölközőkért is két napot kell könyörögni.)

Ez volt az összes cuccunk

Aztán elmetróztunk Hoegi-be, ahol a hotelünk volt, vettünk SIM-kártyát a mobilokba (Andris még nem talált olyat, ami neki tetszene, így csak hármat), majd összepakoltunk, 1 órába telt, mire találtunk egy kisbusz taxit, a sofőr viszont kárpótolt mindenért, nagyon vicces volt, végig beszélgettünk vele. Este 10-kor nekiindultunk felfedezni a helyi hipert (Lotte Mart), vettünk vizet, rágcsákat és egy ágynemű szettet is.

Egy kép a sok metrós közül

A mai projekt a háztartási gépek beszerzése, az E-mart felkutatása és a Pet telefonjának szervize.